Pert nyert egy szakszervezet a magyar állammal szemben Strasbourgban, mert kiüresítették a szakszervezeti jogokat.
A HÉSZ szempontjából kiemelkedő hír jelentőségét az adja, hogy az előző kormányzat számára benyújtott, de általuk meg nem válaszolt alapjogi beadványunkban taglalt jogsértések így még bizonyosabb, hogy fennállnak. Bízunk abban, hogy az új kormányzat valódi és érdemi érdekegyeztetésben érdekelt, és az európai színvonalú társadalmi párbeszéd híve.
2026.05.21. 10:29
Pert nyert a magyar állammal szemben a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három magánszemély az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), voltaképp a sztrájkjoguk ellehetetlenítése miatt. Az őket képviselő jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleményében közölte, az ügy 2019 decemberében kezdődött, amikor a SZÁD és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot hirdettek a szociális ágazatban dolgozók bérrendezéséért, munkakörülményeinek javításáért, és azért, hogy a magyar állam által a szociális ágazatra fordított éves költségvetés mértéke érje el az EU-s átlagot.
Ha a lakosság alapvető szükségleteit érintheti egy sztrájk, meg kell állapodni a feleknek a még elégséges szolgáltatásokról. Ha nem sikerül megegyezni, bíróságtól kérhetik ennek megállapítását. A két szakszervezet tehát előterjesztette javaslatait az elégséges szolgáltatásokról, de a kormány visszadobta azt azzal, hogy újat kér. A SZÁD és az MKKSZ 2020 februárjában ezért bírósághoz fordult. Elsőfokon nyertek, másodfokon vesztettek, harmadfokon ismét nyertek, de hiába döntött mellettük a Kúria, 2020 decemberére született döntés. Eddigre eltelt az utolsó olyan nap is, amit a szakszervezetek az eredeti bejelentésükben a munkabeszüntetésre megjelöltek. Így ha sztrájkolni akartak volna, elölről kellett volna kezdeniük a folyamatot.
Ezután fordult a SZÁD és a szervezet három tagja az EJEB-hez. A bíróság május 12-én kimondta, Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési szabadsághoz való jogát. Ugyanis annyira elhúzta a sztrájkhoz szükséges kötelező eljárásokat, hogy ezzel voltaképp kiüresítette a sztrájkjog érdemi gyakorlását. Emiatt az EJEB 10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte a magyar államot.
A bíróság szerint a sztrájk csak akkor valós érdekvédelmi eszköz, ha időben gyakorolható. A magyar állam mulasztásai és az elhúzódó eljárások, valamint a kormány érdemi együttműködésének hiánya miatt megfosztotta a tervezett munkabeszüntetést annak gyakorlati jelentőségétől. A sztrájkjog márpedig alapjog, azt nem lehet kiüresíteni eljárási akadályokkal vagy szabályozással. Márpedig a Helsinki Bizottság szerint ezt tették anno a sztrájkolni vágyó pedagógusokkal is, akik végül a polgári engedetlenséghez fordultak.
"A strasbourgi ítélet nemcsak a szociális ágazat dolgozóinak ad igazat, hanem fontos iránymutatást jelent minden magyar munkavállaló számára: demokratikus társadalomban az egyesülési jog alapján a munkavállalók kollektív fellépését, véleménynyilvánítását és érdekvédelmét biztosítani kell. Az államnak az is kötelessége, hogy valódi, hatékony és időben hozzáférhető jogvédelmet garantáljon abban az esetben, ha e jogot megfelelő alap nélkül korlátozzák" – mondta Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.
A Helsinki Bizottság bízik benne, hogy Magyarország visszatér az európai jogállami minimumhoz, az új kormány pedig a konstruktív kritikát, a munkavállalói érdekképviseletet és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozandó problémaként, hanem a demokratikus közélet legitim és értékes részeként kezeli majd.
Később a SZÁD elnöke is beszélt az ítéletről, Köves Ferenc üzent is a kormánynak a Hvg.hu szerint: "Üzenjük Kátai-Németh Vilmosnak, hogy mi készen állunk az egyeztetésre." Kátai-Németh az előző heti bizottsági meghallgatásán azt mondta, tárgyalni fognak szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel is, és felül fogják vizsgálni a munka törvénykönyvét. A lap megjegyzi, a Tisza Párt a programjában 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak. A SZÁD szerint hat másik szervezettel már kapcsolatba léptek a kormánnyal, válasz is érkezett, de megvárják, hogy "mindenki elfoglalja az íróasztalát", és elkezdődhessen az érdemi munka.