A HONVÉDSÉG VÁRJA VISSZA A TAPASZTALT KATONÁKAT!
A 2023-ban elbocsátott katonák visszatérhetnek? – Mit jelent a Honvédség személyi állományát érintő új jogszabálycsomag?
Összefoglaló
Nyilvánosságra került egy olyan jogszabály-tervezet, amely lehetővé tenné a 2023-as honvédségi állománycsökkentés során szolgálati viszonyukat elvesztő katonák egy részének visszatérését a Magyar Honvédség állományába. A módosítások több száz egykori katona helyzetét érinthetik, és lényegében egy részleges személyzeti rehabilitációt valósítanának meg.
A tervezet szerint a korábbi intézkedések következtében számos olyan katona került ki a rendszerből, akik szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal ma is érdemben tudnák támogatni a Honvédség működését.
Kik térhetnének vissza?
A dokumentumok alapján két fő csoport kapna lehetőséget az újbóli szolgálatvállalásra:
1. Honvédelmi szolgálati juttatásban részesülők
A 2023-as veszélyhelyzeti szabályozás alapján elbocsátott katonák közül jelenleg 552 fő részesül honvédelmi szolgálati juttatásban. A tervezet szerint számukra ismét lehetővé válna hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése.
A visszatérők:
korábbi rendfokozatukat visszakaphatják,
illetményük nem lehetne alacsonyabb a korábbi távolléti díjuknál,
szolgálati idejük jelentős részét úgy számítanák, mintha a korábbi jogviszonyuk nem szakadt volna meg.
Az aktív szolgálat idejére a honvédelmi szolgálati juttatás folyósítása szünetelne.
2. A "más beosztás betöltésére nem tervezett" indokkal felmentettek
A tervezet szerint megközelítőleg 90 fő tartozhat ebbe a körbe. Számukra szintén megnyílna a lehetőség az újbóli állományba vételre.
Milyen további változások szerepelnek a csomagban?
A módosítások szerint:
a visszatérők esetében nem lenne próbaidő;
az egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatot 30 napon belül kellene lefolytatni;
a fizikai alkalmassági követelményeket az állományba vételt követően, 90 napon belül lehetne teljesíteni;
más fegyveres szervektől történő áthelyezés esetén a honvédelmi miniszter felmentést adhatna az alapkiképzés teljesítése alól;
pontosításra kerülne a szolgálati viszony szünetelésének szabályozása is.
Mi a jogalkotói indokolás?
A tervezet indokolása rendkívül egyértelmű.
A dokumentum szerint 2023-ban olyan katonák kerültek ki a Honvédségből, akik "szakmai tapasztalatukkal és tudásukkal hatékonyan tudnak hozzájárulni a Magyar Honvédség eredményes működéséhez", illetve a szöveg egy helyen kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az érintetteket "méltatlanul távolították el" az állományból.
Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a jogalkotó a korábbi személyzeti döntések egy részét ma már nem tekinti szakmailag indokoltnak, és azok korrekciójára törekszik.
Miért lehet jelentős a módosítás?
A Honvédség számára az egyik legértékesebb erőforrás a hosszú évek alatt megszerzett szakmai tapasztalat.
A tervezet mögött meghúzódó logika szerint:
a korábban távozott katonák jelentős tudásállománnyal rendelkeznek;
a honvédelmi és biztonsági környezet változásai miatt felértékelődött a tapasztalt állomány szerepe;
az állományhiány mérséklésének egyik eszköze lehet a korábban elbocsátott szakemberek visszacsábítása.
Szakmai szempontból ez érthető és több európai országban is alkalmazott megoldás.
Milyen kérdéseket vet fel a tervezet?
Bár a szabályozás célja világos és szakmailag is értelmezhető, több olyan pont található benne, amely további vitákat generálhat.
1. Milyen szempontok alapján dönt a miniszter?
A visszavétel kérelmi alapú, és a végső döntés a miniszter kezében van.
A tervezet ugyan meghatározza a jogosulti kört, de kevés részletszabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy több jelentkező közül milyen objektív szakmai szempontok alapján történik majd a kiválasztás.
2. Indokolt-e a próbaidő teljes mellőzése?
A visszatérő katonák esetében a tervezet kizárja a próbaidő alkalmazását.
Ez érthető abból a szempontból, hogy korábban már szolgálatot teljesítettek, ugyanakkor felvethető, hogy több év kihagyás után szükség lenne valamilyen átmeneti értékelési időszakra, azért ha időközben bármilyen okból kialakult olyan helyzet amely miatt, femerül az alkalmatlanság.
3. Megfelelő-e az alkalmassági rendszer?
A szabályozás szerint a fizikai alkalmasságot csak az állományba vételt követően kell teljesíteni.
Kérdésként merülhet fel, hogy a teljes alkalmassági követelményrendszernek nem megfelelő személyekkel ezt követően mi lesz.
4. Hogyan viszonyul mindez a jelenlegi állományhoz?
A visszatérők rendfokozati és illetménygaranciát kapnának.
Felmerülhet annak vizsgálata is, hogy ez miként hat azokra a katonákra, akik ugyanebben az időszakban folyamatos szolgálatot teljesítettek, esetlegesen a szabályozók hiányosságai miatt jelentős bérveszteséget szenvedtek el.
Összegzés
A tervezet egyik legfontosabb üzenete, hogy a jogalkotó a 2023-as állománycsökkentés következményeinek egy részét korrigálni kívánja. A szabályozás lehetőséget adna több száz tapasztalt katona visszatérésére, ami erősítheti a Magyar Honvédség szakmai kapacitásait.
Ugyanakkor a végleges szabályok elfogadása előtt érdemes lehet tisztázni a döntési szempontokat, az alkalmassági feltételek rendszerét és a visszatérők jogállásának részleteit annak érdekében, hogy a folyamat átlátható, kiszámítható és minden érintett számára egyértelmű legyen.
A vita tehát várhatóan nem arról szól majd, hogy szükség van-e tapasztalt katonákra, hanem arról, hogy milyen feltételek mellett és milyen garanciákkal történjen a visszatérésük.