A HÉSZ kimondja...

A HÉSZ kimondja: 35 év működés után sajnálatos módon továbbra is arról kell beszélnünk, hogy a katonák jogai nem állhatnak meg a laktanya kapujánál.
"Tárgyalni akarunk, nem háborúzni. De a katonák alapvető jogainak tiszteletben tartását és helyreállítását követeljük.
"Harmincöt év áll mögöttünk. A következő katonagenerációk élhető szolgálati feltételeinek biztosítása, mint erkölcsi kötelesség pedig előttünk.
Budapest, 2026. szeptember 27.
A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet a héten nemzetközi partner-találkozót tartott 35. születésnapja alkalmából, ahol a nemzetközi vendégek mellett a Kormány, a katonai vezetés képviselői és a hazai szakszervezeti mozgalom egyes prominensei is részt vettek.
A rendezvény során elhangzott:
Harmincöt éve, 1991-ben néhány magyar katona kimondta, attól, hogy valaki egyenruhát visel, parancsot teljesít, és szükség esetén az életét is kockára teszi hazájáért, még vannak jogai, érdekei és emberi méltósága.
Harmincöt évvel később ezt ismét ki kell mondanunk.
A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szerint az elmúlt több mint két évtizedben – különböző kormányok alatt, különböző indokokkal – fokozatosan szűkült a katonák alapjogi mozgástere és kollektív érdekképviselet lehetősége is.
A folyamat 2024-ben alapvető és európai mércével mérve értelmezhetetlen változáshoz vezetett. Az Alaptörvény alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásával összefüggésben szakszervezet már nem alakulhat és nem tevékenykedhet, miközben a katonák jogállásának és egyes alapvető jogainak szabályozása kormányrendeleti szintre került.
A korábbi Honvédszakszervezet ezért Honvéd Érdekképviseleti Szervezetként folytatta működését.
De a név és a jogi forma megváltozása nem törölte el a mögöttünk álló 35 évet.
Nem egy megszűnt szervezet romjain állunk. Egy több mint három évtizedes érdekvédelmi közösséget viszünk tovább.
A HÉSZ álláspontja egyszerű:
Az európai jogállamiság nem állhat meg a laktanya kapujánál.
A katona különleges jogállású ember, de mindenekelőtt ember.
A katonai szolgálat természetéből következően bizonyos jogok korlátozása indokolt lehet. A szolgálat fegyelmet, kötelezettséget és rendkívüli áldozatvállalást követel. A korlátozásnak azonban minden körülmények között szükségesnek, indokolhatónak és arányosnak kell lennie.
Az egyenruha nem jelenthet lemondást az emberi méltóságról.
Az eskü nem jelenthet lemondást az alapvető jogokról.
A fegyelem nem jelenthet jogfosztottságot.
A HÉSZ ezért azt várja a jelenlegi kormánytól, hogy kezdődjön valódi szakmai párbeszéd a katonák jogállásáról, a szolgálati életpályáról, a munkaidőről, a jogbiztonságról és mindenekelőtt a katonai érdekképviselet jövőjéről.
Dr. Bazsik István, a HÉSZ elnöke szerint:
"Tárgyalni akarunk, nem háborúzni. Partnerek akarunk lenni, nem ellenfelek. Megállapodást akarunk, nem konfliktust. De valódi partnerséget akarunk – olyat, amelyben az érdekképviselet akkor is kimondhatja a véleményét, amikor az kényelmetlen."
A szervezet nyomatékosan hangsúlyozza: Nem a jelenlegi kormány hozta létre mindazokat a problémákat, amelyekkel a katonai érdekképviselet ma szembesül. Éppen ezért a HÉSZ nem politikai konfliktust keres, hanem megoldást.
Most azonban a jelenlegi kormánynak van lehetősége arra, hogy megkezdje a korábbi jogkorlátozások felülvizsgálatát.
A HÉSZ kész tárgyalni a Kormánnyal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Magyar Honvédség vezetésével. Kész meghallgatni minden szakmai, katonai és nemzetbiztonsági érvet, és kész az észszerű kompromisszumokra is.
De van egy határ.
A katonák indokolatlan, esetenként jogszabályba ütköző, alapjog korlátozása és a katonai érdekképviselet évtizedek óta tartó és politikai érákon átívelő gyengítése nem folytatódhat tovább.
A HÉSZ szerint elérkezett az idő arra, hogy ne újabb jogokat vegyenek el a katonáktól, hanem megkezdődjön annak vizsgálata, mely korábbi korlátozások tarthatók fenn valóban a katonai szükségesség elvét szem előtt tartva és melyek azok, amelyek nem indokolhatók.
"Nem privilégiumokat kérünk. A jogainkat kérjük vissza és a jogaink tiszteletben tartását követeljük" – fogalmaz Dr. Bazsik István.
A HÉSZ elsődleges eszköze továbbra is a tárgyalóasztal.
Ha szükséges, szakmai vitában képviseli álláspontját. Ha szükséges, magyar bíróság előtt. Ha pedig egy ügy európai jogi kérdést vet fel, akkor az európai jog által biztosított fórumokon.
A HÉSZ elnöke nyomatékosan hangsúlyozza: "Ez nem fenyegetés. Erre valók a jogállam intézményei.
"Harmincöt évvel az önálló magyar katonai érdekképviselet megszületése után a HÉSZ üzenete ezért világos:
Egy erős érdekképviselet nem a Magyar Honvédség ellenfele.
Egy erős érdekképviselet egy erős Honvédség része.
A HÉSZ együttműködésre kész.
Párbeszédre kész.
Kompromisszumra is kész.
De a katonák alapvető jogainak további kiüresítéséhez és a jogsértő állapotok konzerválásához nem fog asszisztálni.
"Harmincöt év áll mögöttünk. A következő katonagenerációk élhető szolgálati feltételeinek biztosítása, mint erkölcsi kötelesség pedig előttünk."
