A HÉSZ 35 éve: Büszkén tekintünk vissza, előre tekintünk a helyreállított jogokra

Az EUROMIL igazgatótanácsa szeptember 24-én Budapesten csatlakozott magyar tagszervezetéhez, a HÉSZ-hez, hogy megünnepelje 35. évfordulóját – ami fontos mérföldkő egy olyan szervezet számára, amely 1991 óta képviseli a magyar katonai személyzet érdekeit.

Az évforduló összehozta a régóta együtt dolgozó kollégákat és partnereket, és lehetőséget adott nemcsak arra, hogy visszatekintsenek a 35 év munkájára, hanem arra is, hogy nyíltan beszéljenek a katonai képviselet jövőjéről, valamint a magyar katonák jogairól és szolgálati feltételeiről.

Dr. Hajdók Marcell, a HÉSZ alelnöke üdvözölte a vendégeket és adta meg az évfordulós ünnepség hátterét. A hivatalos beszédeket ezután Dr. Szabó Imre, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) foglalkoztatásért, szabályozásért és programokért felelős helyettes államtitkára, Sándor Zsolt vezérezredes, az MH Honvédelmi Vezérkar főnöke, Kerékgyártó Ferenc alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kulturális Főosztályának vezetője, Emmanuel Jacob, az EUROMIL elnöke, valamint Dr. Bazsik István, a HÉSZ elnöke mondta el.

"Vissza akarjuk szerezni a jogainkat"

Bár az alkalom ünnepi volt, Bazsik István, a HÉSZ elnöke egyértelmű üzenetet is közvetített a jövőre vonatkozóan: a magyar katonák vissza akarják kapni a jogaikat, és azt szeretnék, hogy úgy bánjanak velük, ahogyan megérdemlik.

Ennek az üzenetnek különös súlya van a szervezet történetét tekintve.

A HÉSZ korábban HOSZ, a Magyar Katonai Szakszervezet volt. A magyar jogszabályi keret változásai miatt a katonai személyzet elvesztette szakszervezeti jogait, így a HOSZ-nak alkalmazkodnia kellett, és professzionális érdekképviseleti szervezetként kellett folytatnia munkáját. A szervezet megváltozott, de a független képviselet iránti igény nem változott.

A szervezet 35 éve áll a magyar fegyveres erők férfi és női tagjai mellett. Ma már nem csupán a múltban létező jogok áttekintéséről szól a hivatása, hanem arról is, hogy a szolgálatot teljesítők megkapják a rájuk háruló felelősségnek megfelelő elismerést, feltételeket és hatékony képviseletet.

EUROMIL: nincs katonai felkészültség személyi felkészültség nélkül

Az EUROMIL nevében Emmanuel Jacob elnök hangsúlyozta a HÉSZ és az EUROMIL közötti régóta fennálló kapcsolatot. A magyar kollégák évek óta nemcsak a szervezet tagjaiként, hanem az EUROMIL igazgatótanácsában és a szélesebb körű európai munkájában is hozzájárulnak.

Jacob elnök a jogokról szóló vitát Európa változó biztonsági környezetének tágabb kontextusába helyezte.

Európa-szerte a kormányok növelik a védelmi kiadásokat, és a fokozott készültségről, a nagyobb fegyveres erőkről, az erősebb tartalékokról és a nagyobb katonai képességekről tárgyalnak. A felszerelés, a lőszer, az infrastruktúra és a technológia mind elengedhetetlen. De ezek csak az egyenlet egy részét képezik.

"Nincs katonai felkészültség személyi felkészültség nélkül."

A felszerelés megvásárolható, de az azt üzemeltető emberek tapasztalata, professzionalizmusa, motivációja és bizalma nem teremthető meg egyik napról a másikra. A toborzás nehéz, míg a tapasztalt katonai személyzet megtartása még nagyobb kihívást jelenthet. A szolgálati feltételek ezért nem másodlagos társadalmi kérdések. A védelmi felkészültség részét képezik.

Ez különösen időszerűvé teszi a HÉSZ üzenetét. Ha az európai országok többet várnak el katonai személyzetüktől, akkor a szolgálati körülményeiknek, jogaiknak és érdekeik független képviseletének képességének is megfelelő figyelmet kell kapniuk.

A jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük

A katonai szolgálat különbözik a legtöbb szakmától. A katonák és katonanők olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyek messze túlmutatnak a szokásos munkaviszonyon. Mozgás- és szólásszabadságuk korlátozható; elrendelhetik számukra, hogy külföldre költözzenek vagy bevetésre induljanak, és veszélyes körülmények között dolgozzanak. Végső soron akár az egészségüket, sőt az életüket is kockáztathatják.

Az EUROMIL elismeri, hogy a katonai szolgálat sajátos jellege bizonyos korlátozásokat igazolhat. A korlátozások azonban nem indokolhatják az alapvető jogok teljes megszüntetését.

Épp ellenkezőleg, ahol az egyes katonai személyzet azon képessége, hogy megvédje saját érdekeit, ott még fontosabbá válik az erős és független kollektív képviselet. A katonai személyzet megszólalásának biztosítása nem gyengíti a fegyveres erőket. A valódi társadalmi párbeszéd hozzájárulhat a professzionális, motivált és fenntartható fegyveres erőkhöz.

A munkaidő a felkészültségről is szól

Az EUROMIL által felvetett egyik konkrét aggály a munkaidő.

A katonai szolgálat soha nem szervezhető meg hagyományos, kilenctől ötig tartó szakmaként. A gyakorlatok, a bevetések, a vészhelyzetek és a műveletek elkerülhetetlenül rugalmasságot igényelnek. De ahogy Jacob elnök hangsúlyozta Budapesten:

"A rugalmasság nem jelenthet korlátlan rendelkezésre állást."

A munkaidő védelme az egészségről és biztonságról, a megfelelő pihenésről és a családi életről szól. Emellett a motivációról, a megtartásról és végső soron a működési hatékonyságról is. Az EUROMIL európai szinten aggodalmát fejezte ki a magyar munkaidő-kerettel kapcsolatban, beleértve a heti munkaórák egyértelműen meghatározott maximális számának hiányát és a korábban létező védelem gyengülését.

Ezek a kérdések visszavezetnek az évforduló során kiemelt alapvető kérdéshez: ki beszél a katonai személyzet nevében, amikor a munka- és életkörülményeiket érintő döntéseket hoznak?

A szociális párbeszéd azt jelenti, hogy a döntéshozatal előtt meghallgatjuk a résztvevőket.

Az EUROMIL számára a hatékony képviselet valódi társadalmi párbeszédet igényel. Ez többet jelent annál, mint hogy a képviselőket tájékoztatják, miután egy döntést már meghoztak.

Ez azt jelenti, hogy a döntések meghozatala előtt meghallgatjuk a másikat. Azt jelenti, hogy elismerjük a személyzeti képviselők tapasztalatát és tudását. És azt is jelenti, hogy elfogadjuk, hogy a független képviselők időnként nem értenek egyet a hatóságokkal.

Ez az EUROMIL régóta fennálló, az Egyenruhás Polgár koncepciójának a lényege. Az egyenruha viselése további felelősségeket ró az emberre, de nem szünteti meg az állampolgárságot. A katona továbbra is állampolgár, családtag, valamint alapvető jogokkal és jogos szakmai és társadalmi érdekekkel rendelkező személy.

35 év kitartás – és egy üzenet a jövőnek

Az EUROMIL igazgatótanácsának budapesti jelenléte a régóta tagszervezettel való szolidaritás kifejezése is volt.

A HÉSZ 35 év alatt többször is megváltoztatta nevét, jogi státuszát és jogait. Küldetése azonban változatlan maradt: a magyar fegyveres erők férfi és női tagjainak képviselete.

Bazsik elnök üzenete, miszerint a katonai személyzet vissza akarja kapni a jogait, és azt szeretné, hogy úgy bánjanak velük, ahogyan megérdemlik, egyértelmű, előremutató dimenziót adott az évfordulónak.

Jacob elnök egyetértett az EUROMIL-tól származó nézőponttal:

"A korlátozott jogok visszaállíthatók."

Az EUROMIL reméli, hogy komoly és konstruktív párbeszéd alakulhat ki Magyarországon az érdemi társadalmi párbeszédről, a szolgálati feltételekről és a katonai személyzet független kollektív képviseletének jövőjéről.

A HÉSZ harmincöt évét érdemes megünnepelni. De talán a történelem tiszteletére a legmegfelelőbb mód az előretekintés.

Ahogy Jacob elnök is nyilatkozta, egy jövőbeli évforduló lehetőséget adhat arra, hogy "nemcsak a fennmaradt jogokat, hanem a visszaállított jogokat is megünnepeljük".

Az EUROMIL gratulál a HÉSZ-nek 35. évfordulója alkalmából, és köszönetet mond magyar kollégáinak a 35 évnyi elkötelezettségért, kitartásért és szolidaritásért.

Forrás: EUROMIL
Mesterséges intelligencia által generált kép.